A menopauza körüli időszakban sok nő tapasztalja, hogy megváltozik a testsúlya, a testalkata vagy az, ahogyan a szervezete a zsírt tárolja. Gyakori, hogy a korábbihoz képest könnyebben jelenik meg plusz súly a has és a derék környékén, miközben a test más területein kevésbé látványosak a változások. Fontos azonban, hogy a menopauza és a súlygyarapodás kapcsolata összetettebb annál, mint hogy „a hormonok miatt lelassul az anyagcsere”. A középkorú életkorral természetesen is változik a testösszetétel és csökkenhet az izomtömeg, miközben a fizikai aktivitás és az energiafelhasználás is változhat. A menopauza hormonális változásai ehhez hozzáadódva elsősorban a zsír eloszlásában, különösen a hasi és viscerális zsírszövet növekedésében játszhatnak fontos szerepet. Ezért a cél nem egyszerűen az, hogy egy bizonyos számot lássunk a mérlegen. A testsúly mellett legalább ilyen fontos az izomtömeg, a derék körfogata, a vérnyomás, a vércukor- és vérzsírszintek, a fizikai teljesítőképesség és az általános egészségi állapot.

Miért változhat a testsúly a menopauza körül?

A középkorban a testsúly változása több tényező együttes eredménye lehet. Az életkor előrehaladtával természetesen is csökkenhet az izomtömeg, és ezzel együtt az energiafelhasználás is változhat. Ha ehhez kevesebb napi mozgás, megváltozott étkezési szokások, rosszabb alvás vagy tartós stressz társul, könnyebbé válhat a súlygyarapodás. A menopauza hormonális változásai emellett befolyásolhatják azt is, hogy a zsír hol rakódik le. A menopauza átmenete során gyakoribbá válhat a hasi, különösen a belső szervek körül elhelyezkedő viscerális zsírszövet növekedése. Ez azt jelenti, hogy valaki akkor is észrevehet jelentős testalkatváltozást, ha a mérlegen csak kisebb változás jelenik meg.

A mérleg nem mond el mindent

A testsúly egyetlen szám, amely önmagában nem mutatja meg, hogy a testben milyen változások történtek. Előfordulhat például, hogy valakinek alig változik a testsúlya, miközben:

  • csökken az izomtömege,
  • növekszik a testzsír aránya,
  • a zsír nagyobb része a has környékére kerül,
  • csökken az izomerő és a fizikai teljesítőképesség. Ezért a menopauza körüli egészség szempontjából nem feltétlenül a lehető legalacsonyabb testsúly elérése a legfontosabb cél. A testösszetétel, a derék körfogata, az izomerő, a rendszeres mozgás és az anyagcsere- egészség együtt sokkal többet mondhat az egészségi állapotról, mint önmagában a testsúly.

Miért kerülhet több zsír a has környékére?

A menopauza körüli hormonális változások egyik jellegzetes következménye lehet a zsír eloszlásának megváltozása. A korábbi, inkább csípő- és combtáji zsírraktározás mellett hangsúlyosabbá válhat a hasi zsírfelhalmozódás. A hasi zsírnak azonban nem minden formája azonos. A bőr alatt található szubkután zsír és a hasüregben, a belső szervek körül elhelyezkedő viscerális zsír különböző élettani tulajdonságokkal rendelkezik. A viscerális zsírszövet anyagcsere szempontból különösen fontos, mert összefüggésbe hozható az inzulinrezisztenciával, a magasabb vérnyomással, a kedvezőtlenebb vérzsírértékekkel és a szív-érrendszeri betegségek magasabb kockázatával. Ezért a derék környékének változása nem pusztán esztétikai kérdés.

Tényleg lelassul az anyagcsere?

A „menopauza lelassítja az anyagcserét” kijelentés túl egyszerű. Az életkor előrehaladtával csökkenhet az izomtömeg, és ez hozzájárulhat az energiafelhasználás változásához. Emellett sok embernél fokozatosan csökken a spontán napi aktivitás is: kevesebb séta, kevesebb mozgás, több ülés és kisebb általános energiafelhasználás jelenhet meg. A menopauza hormonális változásai szintén hatással lehetnek a testösszetételre és a zsír eloszlására, de a kutatások alapján nem lehet minden középkori súlygyarapodást egyszerűen a menopauza miatt bekövetkező „anyagcsere-lelassulással” magyarázni. A menopauza, az öregedés, az életmód és az energiaegyensúly egymással összefüggő tényezők. Ez azért fontos, mert a megfelelő megoldás sem pusztán egy „anyagcsere-gyorsító” termék vagy étrend megtalálása.Izomtömeg és anyagcsere Az izomtömeg megőrzése a menopauza körüli időszakban különösen fontos. Az életkorral természetesen is csökkenhet a sovány testtömeg és az izomerő, miközben a zsírtömeg növekedhet. Ez a testösszetétel kedvezőtlen irányú változásához vezethet. Az izom nemcsak a mozgáshoz szükséges. Az izomszövet fontos szerepet játszik a glükózfelhasználásban, az anyagcsere működésében és a fizikai önállóság hosszú távú megőrzésében. Ezért a menopauza körüli testsúlykezelésben a cél nem feltétlenül az, hogy minél gyorsabban minél több kilót veszítsünk, hanem hogy a felesleges zsírt lehetőség szerint csökkentsük, miközben az izomtömeget és az erőt megőrizzük.

Mit jelent az egészséges testsúly?

Az egészséges testsúly nem egyetlen univerzális szám. Az életkor, magasság, testösszetétel, izomtömeg, derékbőség, egészségi állapot és egyéni kockázati tényezők egyaránt számítanak. A BMI hasznos népességszintű és kiindulási mérőszám lehet, de önmagában nem képes megkülönböztetni az izmot és a zsírt, illetve nem mutatja meg a zsír eloszlását. A menopauza környékén ezért érdemes a testsúly mellett a derékbőséget, a fizikai teljesítőképességet és az anyagcsere-egészséget is figyelembe venni. A cél nem az, hogy minden nő ugyanazt a testsúlyt érje el, hanem hogy olyan testösszetételt és életmódot alakítson ki, amely hosszú távon támogatja az egészségét.

Étkezés a menopauza körül

A menopauza idején nincs egyetlen kötelező „menopauza-diéta”. Sokkal fontosabb az étkezés általános minősége, az energiaszükséglethez igazodó mennyiség és az elegendő tápanyagbevitel. A kiegyensúlyozott étrend része lehet megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs, teljes értékű gabonafélék, hüvelyesek, fehérjeforrások, egészséges zsírok és kalciumban gazdag élelmiszerek. A megfelelő fehérjebevitel különösen fontos lehet az izomtömeg megőrzésének támogatásában. A fogyás érdekében sem érdemes szélsőségesen alacsony kalóriabevitellel vagy hosszú távon nagyon szigorú diétával próbálkozni. A túl gyors fogyás izomtömeg-vesztéssel is járhat, ami éppen az egyik fontos középkori egészségügyi cél ellen dolgozhat. A menopauza alatti egészséges táplálkozás célja ezért nem pusztán a mérlegen látható szám csökkentése, hanem a testösszetétel és az anyagcsere egészségének támogatása.

Mozgás és testsúlykontroll

A rendszeres fizikai aktivitás a testsúly kezelése mellett az izomtömeg, az erő, a csontok, a szív-érrendszer és az általános közérzet szempontjából is fontos. Érdemes többféle mozgásformát kombinálni. A heti rendszerességű aerob mozgás segítheti a kardiovaszkuláris egészséget és az energiafelhasználást, míg az ellenállásos vagy erősítő edzés az izomtömeg és az izomerő megőrzésében játszik fontos szerepet. A súlyterheléssel járó mozgás a csontok szempontjából is előnyös lehet. Nem szükséges azonban minden nap intenzíven edzeni. A rendszeresség, a fokozatosság és az egyéni állapothoz igazított terhelés fontosabb, mint egy rövid ideig követett szélsőséges edzésprogram.

Alvás, stressz és testsúly

A testsúly és az életmód nem független az alvástól és a lelki állapottól. A menopauza körüli rossz alvás, különösen az éjszakai hőhullámok és az ismételt felébredések miatt, nappali fáradtsághoz vezethet. A kimerültség megnehezítheti a rendszeres mozgást és az étkezési szokások következetes fenntartását. A tartós stressz szintén befolyásolhatja az étvágyat, a választott ételeket és a mindennapi aktivitást. Ez nem azt jelenti, hogy a stressz vagy a rossz alvás önmagában „elhízást okoz”, hanem azt, hogy a testsúlykezelés részeként ezeket a tényezőket is érdemes figyelembe venni.

Mi az a metabolikus szindróma?

A menopauza után bizonyos anyagcsere- és szív-érrendszeri kockázati tényezők gyakoribbá válhatnak. Ezek egyik fontos összefoglaló fogalma a metabolikus szindróma. A metabolikus szindróma nem egyetlen betegség, hanem több kockázati tényező együttes jelenléte. Ide tartozhat többek között:

  • a hasi elhízás vagy megnövekedett derékbőség,
  • magasabb vérnyomás,
  • emelkedett vércukorszint,
  • magas trigliceridszint,
  • alacsony HDL-koleszterinszint. A tényezők együttes jelenléte növeli többek között a 2-es típusú cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Ezért a menopauza környékén a testsúly mellett érdemes a rendszeres egészségügyi ellenőrzésekre is figyelmet fordítani.

Mi történik a vércukorral és az inzulinérzékenységgel?

A menopauza átmenete és az öregedés együtt olyan változásokkal járhat, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az inzulinérzékenységet és a vércukorszabályozást. A hasi, különösen a viscerális zsírszövet növekedése tovább növelheti ezt a kockázatot. Ez nem jelenti azt, hogy minden menopauzán áteső nőnél kialakul inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség. A genetikai hajlam, a testsúly, a fizikai aktivitás, az étrend, az alvás és számos más tényező is számít. Ha valaki jelentős testsúlyváltozást, fokozott szomjúságot, gyakori vizelést, szokatlan fáradtságot vagy más, cukoranyagcsere-zavarra utaló panaszt tapasztal, érdemes orvossal egyeztetni.

Miért fontos a derékbőség?

A derékbőség egyszerű mérőszám lehet a hasi zsírfelhalmozódás követésére. Nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, de kiegészítheti a testsúly követését. A változás különösen akkor lehet informatív, ha valaki azt tapasztalja, hogy a testsúlya alig változott, mégis jelentősen átalakult a testalkata. A derékbőség önmagában sem ad teljes képet az egészségi állapotról, és az értékelésnél az életkor, testmagasság, etnikai háttér és egyéb kockázati tényezők is számíthatnak. Ezért nem érdemes egyetlen mérési eredményből egészségügyi következtetést levonni.

Hormonkezelés és testsúly

Sokan attól tartanak, hogy a menopauzális hormonterápia súlygyarapodást okoz. A jelenlegi bizonyítékok alapján nincs jó bizonyíték arra, hogy a HRT önmagában jelentős testsúlygyarapodást okozna. A testsúly növekedése gyakori a menopauza környékén és az életkor előrehaladtával, függetlenül attól, hogy valaki használ-e hormonterápiát. A HRT-t ezért nem testsúlycsökkentő kezelésként kell értelmezni, és nem is azért alkalmazzuk, hogy valaki „visszanyerje” korábbi testalkatát. Elsődlegesen azoknak a menopauzás tüneteknek a kezelésére szolgál, amelyeknél a hormonterápia megfelelő lehet. A kezelés előnyeit és kockázatait mindig egyénileg kell mérlegelni.

„Anyagcsere-gyorsítók”, fogyókúrás készítmények és

étrend-kiegészítők A menopauza körüli súlygyarapodásra számos termék ígér gyors megoldást: „anyagcsere-gyorsító” készítmények, zsírégetők, fogyasztó teák, hormonális egyensúlyt ígérő étrend-kiegészítők és különböző „menopauza-formulák”. Érdemes óvatosnak lenni ezekkel az állításokkal. Attól, hogy egy termék természetes összetevőket tartalmaz, még nem bizonyított, hogy hatékony vagy kockázatmentes. A testsúly hosszú távú kezelése általában nem egyetlen készítményen múlik. Az étrend, a fizikai aktivitás, az alvás, az izomtömeg megőrzése és az esetleges alapbetegségek megfelelő kezelése sokkal fontosabb része a folyamatnak. Ha valaki gyógyszert szed, krónikus betegsége van, vagy jelentős fogyást szeretne elérni, érdemes szakemberrel egyeztetnie, mielőtt fogyókúrás étrend-kiegészítőt vagy más testsúlycsökkentő készítményt kezd használni.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

A menopauza körüli mérsékelt testsúlyváltozás gyakori, de nem minden súlyváltozás magyarázható a menopauzával. Érdemes orvosi kivizsgálást kérni például akkor, ha:

  • a testsúly rövid idő alatt jelentősen megváltozik,
  • fogyás történik anélkül, hogy valaki tudatosan változtatott volna az étrendjén vagy életmódján,
  • a súlygyarapodás gyors vagy szokatlan mértékű,
  • jelentős ödéma vagy folyadék-visszatartás jelenik meg,
  • a testsúlyváltozás kifejezett fáradtsággal, szívdobogásérzéssel, hőérzékenységgel vagy más új tünettel jár,
  • fokozott szomjúság és gyakori vizelés jelentkezik,
  • korábban nem ismert magas vérnyomás, emelkedett vércukor vagy kóros vérzsírérték merül fel,
  • a testsúlykezelés tartós próbálkozás mellett sem sikerül, vagy az étkezéshez való viszony jelentősen megromlik. A nem szándékos fogyást különösen fontos komolyan venni. A háttérben pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, emésztőrendszeri betegség, gyógyszermellékhatás vagy más egészségügyi probléma is állhat.

Mit érdemes megjegyezni?

A menopauza körüli testsúlyváltozás valós és gyakori jelenség, de nem egyszerűen arról van szó, hogy „lelassul az anyagcsere”. A középkorral együtt változhat az izomtömeg, a fizikai aktivitás és az energiafelhasználás, miközben a menopauza hormonális változásai a zsír eloszlására, különösen a hasi és viscerális zsírszövet mennyiségére is hatással lehetnek. Ezért a menopauza körüli testsúlykezelés célja nem feltétlenül a lehető legkisebb testsúly elérése. Sokkal fontosabb lehet az egészséges testösszetétel, az izomtömeg és az izomerő megőrzése, a hasi zsírfelhalmozódás mérséklése, a rendszeres mozgás és az anyagcsere-egészség támogatása. A mérleg egyetlen számot mutat. Az egészséges öregedéshez azonban ennél sokkal több számít.

Allura Szerkesztőség Szakértői anyagaink nőgyógyászok és dietetikusok közreműködésével készülnek.