A menopauza nemcsak testi változásokkal járhat. A perimenopauza és a menopauza körüli időszak hatással lehet a hangulatra, az önmagunkról kialakított képre, a mindennapi működésre, a kapcsolatokra és arra is, hogyan érezzük magunkat a saját életünkben. A lelki jóllét azonban nem azt jelenti, hogy valaki mindig kiegyensúlyozott, energikus és elégedett. Az élet természetes része, hogy vannak nehezebb időszakok, bizonytalanságok és változások. A jóllét inkább azt is magában foglalja, hogy az ember képes alkalmazkodni ezekhez, segítséget kérni, amikor szükséges, és továbbra is talál olyan dolgokat, amelyek értelmet, örömet vagy kapcsolódást adnak. A menopauza körüli életminőséget ezért nem érdemes kizárólag a tünetek számával mérni. Ugyanaz a tünet egészen más hatással lehet két különböző élethelyzetben élő nőre. A tünetek súlyossága mellett számít az alvás, a lelki állapot, a társas támogatás, a munka, a kapcsolatok, a fizikai egészség és az is, hogy mennyire érzi valaki úgy, hogy képes irányítani a saját életét. (nice.org.uk)
Mit jelent a lelki jóllét?
A lelki jóllét több, egymással összefüggő területből áll. Ide tartozhat az érzelmi egyensúly, az önmagunkkal való kapcsolat, a társas kapcsolatok minősége, a biztonságérzet, a mindennapi működőképesség és az az érzés, hogy az életünknek van értelme és iránya. Ez nem jelenti azt, hogy mindig jól kell érezned magad. Lehet valaki átmenetileg szomorú, fáradt, bizonytalan vagy stresszes úgy is, hogy összességében megfelelően működik és képes megküzdeni az adott élethelyzettel. Máskor azonban a tünetek olyan tartóssá vagy intenzívvé válhatnak, hogy már jelentősen rontják az életminőséget. A lelki jóllét ezért nem a negatív érzelmek hiánya, hanem az is, hogy legyenek megfelelő erőforrásaid a nehézségek kezeléséhez.
Miért változhat az életminőség a menopauza körül?
Az életminőség több tényező együttes eredménye. Jelentősen befolyásolhatja például:
- a hőhullámok és az éjszakai izzadás,
- az alvás minősége,
- a fáradtság,
- a szorongás vagy a lehangoltság,
- a fájdalom,
- a szexuális és intim panaszok,
- a testsúly és a testkép változása,
- a munkával kapcsolatos terhelés,
- a párkapcsolatok és más társas kapcsolatok,
- az anyagi és családi körülmények,
- valamint az általános egészségi állapot. Ezek a tényezők egymást is erősíthetik. Például a rossz alvás nappali fáradtsághoz vezethet, ami csökkentheti a mozgásra és társas kapcsolatokra fordított energiát, ez pedig tovább ronthatja a közérzetet. Ezért az életminőség javításához sok esetben nem egyetlen problémát kell „megjavítani”, hanem több egymással összefüggő tényezőn érdemes fokozatosan változtatni.
Önelfogadás: mit jelent valójában?
Az önelfogadás nem azt jelenti, hogy minden testi változást szeretned kell, vagy hogy minden problémát egyszerűen el kell fogadnod. Inkább azt jelentheti, hogy a változó tested és az aktuális élethelyzeted ellenére sem tekinted magadat kevesebbre értékes embernek. Lehet valaki elégedetlen a bőrének állapotával, a testsúlyával, az alvásával vagy egy menopauzás tünetével úgy, hogy közben nem utálja és nem szégyelli saját magát. Az önelfogadás és a változtatás ezért nem egymás ellentétei. Lehet egyszerre elfogadni azt, hogy valami jelenleg ilyen, és közben tenni azért, hogy jobban érezd magad.
A test változásainak elfogadása
A menopauza körül megváltozhat a test alakja, a bőr és a haj állapota, az izomtömeg, a zsíreloszlás, a menstruáció, a szexuális működés és számos más testi jellemző. Ezek egy része természetes életkori vagy hormonális változás, más részük azonban kezelhető vagy javítható lehet. Éppen ezért nem hasznos egyik véglet sem: „Ezt mind el kell fogadnom, nincs mit tenni.” vagy: „Mindent vissza kell fordítanom, különben valami baj van velem.” A reálisabb hozzáállás az lehet, hogy megkülönbözteted azt, amit érdemes kezelni vagy javítani, attól, amit egyszerűen meg kell tanulni másképp látni.
Önértékelés és önmagaddal való kapcsolat
Az önértékelést könnyű kizárólag a külső megjelenéshez vagy a teljesítményhez kötni. A menopauza körüli változások azonban megmutathatják, mennyire szűk alapokra épült korábban az önmagadról kialakított kép. Ha valaki hosszú időn keresztül elsősorban a fiatalságából, a külsejéből, a munkateljesítményéből vagy mások elismeréséből merített önbizalmat, ezek változása bizonytalanságot okozhat. Az önértékelés stabilabbá válhat, ha több különböző forrásból épül fel: kapcsolatokból, tudásból, tapasztalatból, értékekből, kompetenciából, humorból, kreativitásból, fizikai erőből vagy abból, hogy valaki képes kiállni saját magáért. Nem kell egyetlen tulajdonságra építeni azt, hogy mennyit érsz.
A „régi önmagam” elvesztésének érzése
Előfordulhat, hogy valaki egy időszakban úgy érzi: „Nem érzem magam annak az embernek, aki korábban voltam.” Ennek hátterében lehetnek testi tünetek, alvászavar, fáradtság, hangulati változások, megváltozott szexuális működés, élethelyzeti változások vagy egyszerűen az, hogy a korábbi életforma már nem illeszkedik ugyanúgy a jelenlegi szükségletekhez. Ez az érzés nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki elvesztette önmagát. Lehet egy átmeneti időszak is, amelyben a korábbi és az új élethelyzet között még nem alakult ki egy új egyensúly. Ilyenkor nem mindig az a cél, hogy pontosan visszatérj ahhoz, aki korábban voltál. Néha inkább az a kérdés, hogy mi az, amit a korábbi önmagadból szeretnél továbbvinni, és mi az, amit már nem szeretnél magaddal vinni.
Öröm, érdeklődés és életérzés
A lelki jólléthez nemcsak a problémák csökkentése tartozik hozzá. Az is fontos, hogy legyenek olyan tevékenységek, kapcsolatok és célok, amelyek pozitív élményt adnak. Ez lehet egészen egyszerű dolog: egy séta, zenehallgatás, baráti találkozó, olvasás, kertészkedés, sport, utazás, kreatív tevékenység vagy tanulás. Nem szükséges mindennek „hasznosnak” lennie. Az öröm önmagában is értékes része az életminőségnek. Ha azonban valaki hosszabb időn keresztül semmiben nem talál örömet, még olyan dolgokban sem, amelyeket korábban szeretett, az már a depresszív állapot egyik fontos jele lehet, és érdemes szakmai segítséget kérni.
Az önmagadra fordított idő nem önzés
A középkorban sok nő egyszerre több emberért és több szerepért is felelősséget visz. Munka, család, gyermekek, idősödő szülők, párkapcsolat és háztartási feladatok mellett könnyen háttérbe kerülhetnek a saját szükségletek. Pedig a saját testi és lelki jóllétedre fordított idő nem feltétlenül önzés. A pihenés, a mozgás, a baráti kapcsolatok, a hobbi, az alvás vagy akár egyszerűen a csendben töltött idő nem luxus. Ezek olyan erőforrások lehetnek, amelyek segítenek hosszabb távon is fenntarthatóan működni. Nem kell minden szabad percet mások igényeire fordítani ahhoz, hogy jó társ, anya, munkatárs vagy családtag legyél.
A kontrollérzet és az önállóság szerepe
A lelki jóllét szempontjából fontos lehet az az érzés is, hogy van valamennyi befolyásod arra, mi történik veled. A menopauza sok változása olyan, amelyet nem lehet egyszerűen megállítani. A menstruáció megszűnését, bizonyos hormonális változásokat vagy az életkor természetes folyamatát nem lehet pusztán akarattal visszafordítani. Ugyanakkor számos területen továbbra is lehet választási lehetőséged:
- kérsz-e segítséget egy zavaró tünethez,
- hogyan mozogsz,
- hogyan táplálkozol,
- mennyire figyelsz az alvásodra,
- milyen kapcsolatokat ápolsz,
- milyen határokat állítasz,
- milyen kezelési lehetőségeket mérlegelsz szakemberrel,
- és milyen célokat választasz magadnak. A kontrollérzet ezért nem azt jelenti, hogy mindent irányítanod kell. Inkább azt, hogy felismered, mi az, amire van hatásod, és mi az, amire nincs.
Társas kapcsolatok és lelki jóllét
A társas kapcsolatok a lelki jóllét fontos részét képezhetik. Nem feltétlenül sok emberre van szükség, hanem olyan kapcsolatokra, amelyekben biztonság, kölcsönösség és elfogadás van. A barátokkal, családtagokkal vagy más közösségekben megélt kapcsolódás segíthet csökkenteni az elszigeteltség érzését, és lehetőséget adhat arra is, hogy az ember megossza a nehézségeit. Ez különösen fontos lehet akkor, ha a menopauza körüli tünetek miatt valaki fokozatosan visszahúzódik. A társas kapcsolatok nem helyettesítik a szakmai segítséget, ha arra van szükség, de fontos védő és támogató tényezőt jelenthetnek a mindennapi lelki jóllétben.
Életminőség nem egyenlő tünetmentességgel
Fontos különbséget tenni aközött, hogy valaki teljesen tünetmentes, és aközött, hogy jó életminőséggel él. A menopauza természetes életszakasz, ezért nem reális cél minden testi változás teljes megszüntetése. Egyes tüneteket azonban érdemes kezelni, különösen akkor, ha jelentősen rontják a mindennapi életet. Az életminőség javulhat akkor is, ha egy tünet nem tűnik el teljesen, de már kevésbé zavaró, jobban kezelhető, vagy az ember megtanulja úgy szervezni az életét, hogy kisebb hatással legyen rá. A cél nem feltétlenül a „tökéletesen tünetmentes” élet, hanem egy olyan élet, amelyben a tünetek ellenére is van energia, öröm, kapcsolódás és lehetőség a fontos dolgokra.
Mit tehetsz a lelki jóllétedért?
A lelki jóllétet általában nem egyetlen nagy változás építi fel, hanem sok kisebb, rendszeres tényező. Segíthet például:
- a rendszeres mozgás,
- a megfelelő alvás támogatása,
- a kiegyensúlyozott táplálkozás,
- a társas kapcsolatok ápolása,
- olyan tevékenységek keresése, amelyek örömet adnak,
- a túlzott terhelés felismerése,
- reális határok kialakítása,
- a saját szükségletek komolyabban vétele,
- relaxáció vagy mindfulness,
- a segítségkérés elfogadása,
- valamint az, hogy ne próbáld minden problémádat egyedül megoldani. A menopauza körüli lelki panaszok esetén a NICE a menopauza-specifikus CBT megfontolását is javasolja, különösen pszichés tünetek és alvásproblémák esetén. (nice.org.uk)
Mikor érdemes szakmai segítséget kérni?
Érdemes orvossal vagy pszichológussal beszélni, ha:
- tartósan lehangoltnak vagy üresnek érzed magad,
- hosszabb ideje semmiben nem találsz örömet,
- jelentősen romlott az önértékelésed,
- tartósan szorongsz vagy túlterheltnek érzed magad,
- egyre inkább visszahúzódsz másoktól,
- a lelki állapotod miatt romlik a munkád vagy a kapcsolataid működése,
- a menopauzás tünetek jelentősen rontják az életminőségedet,
- úgy érzed, hogy egyedül már nem tudsz megbirkózni a helyzettel. Különösen fontos segítséget kérni, ha a tünetek tartósak, súlyosbodnak, vagy a mindennapi működést jelentősen korlátozzák. Ha önsértési vagy öngyilkossági gondolatok jelentkeznek, azonnali szakmai segítség szükséges. Közvetlen veszély esetén Magyarországon a 112-es segélyhívó hívható.
Mit érdemes megjegyezni?
A lelki jóllét nem azt jelenti, hogy a menopauza minden változását pozitívan kell megélned. Lehetnek nehéz napok, veszteségek, bizonytalanságok és olyan testi változások, amelyeket nehéz elfogadni. Az önelfogadás sem azt jelenti, hogy lemondasz a változtatás lehetőségéről. Lehet egyszerre elfogadni azt, ahol most tartasz, és tenni azért, hogy jobban érezd magad. Az életminőség pedig több annál, hogy hány tüneted van. Része az alvásod, a fizikai állapotod, a kapcsolataid, az önbizalmad, az örömre való képességed, az önállóságod és az is, hogy legyenek céljaid, amelyek miatt érdemes előre tekinteni. Nem kell szeretned minden változást ahhoz, hogy jól érezd magad a saját életedben. Az önelfogadás nem feladás – hanem egy stabil kiindulópont ahhoz, hogy eldönthesd, min szeretnél változtatni.