A perimenopauza és a menopauza körüli időszakban a szorongás, a fokozott belső feszültség, az aggodalmaskodás vagy a nyugtalanság is gyakoribbá válhat. Ez nem feltétlenül jelent újonnan kialakult szorongásos betegséget: a hormonális változások mellett az alvászavarok, a hőhullámok, a testi tünetek, a tartós stressz és az élethelyzet megváltozása egyaránt befolyásolhatják a lelki közérzetet. A szorongás és a menopauzás tünetek ráadásul erősíthetik egymást. Egy hőhullám vagy szívdobogásérzés például önmagában is nyugtalanító lehet, a szorongás pedig fokozhatja a testi tünetek észlelését, illetve megnehezítheti az elalvást. Emiatt könnyen kialakulhat egy olyan kör, amelyben a testi és lelki tünetek kölcsönösen fenntartják egymást.

Hogyan jelentkezhet a szorongás?

A szorongás nem mindenkinél ugyanúgy jelentkezik. Előfordulhat állandó aggodalmaskodásként vagy nehezen megmagyarázható rossz előérzetként, de testi tünetekkel is társulhat. Gyakori lehet például:

  • állandó vagy visszatérő aggodalom,
  • belső nyugtalanság és feszültség,
  • nehézség az ellazulásban,
  • fokozott ingerlékenység,
  • koncentrációs nehézség,
  • fokozott érzékenység a stresszre,
  • szapora szívverés vagy szívdobogásérzés,
  • remegés vagy izzadás,
  • alvási nehézségek,
  • hirtelen fellépő erős félelem vagy pánikszerű érzés. Fontos azonban, hogy az újonnan jelentkező vagy erős testi tüneteket ne tulajdonítsd automatikusan szorongásnak. A szívdobogás, a mellkasi panasz, a légszomj, a szédülés vagy más szokatlan tünet mögött testi ok is állhat, ezért ezek megfelelő megítélése fontos.

Miért lehet erősebb a szorongás a menopauza körül?

A perimenopauza során az ösztrogénszint nem egyszerűen folyamatosan csökken, hanem jelentős ingadozásokat is mutathat. A hormonális változások kapcsolatban állhatnak a hangulat és a stresszre adott reakciók változásával, bár ennek pontos mechanizmusa összetett, és nem minden nőnél jelentkezik ugyanúgy. A szorongás kialakulásában emellett fontos szerepe lehet maguknak a menopauzás tüneteknek is. A hőhullámok, az éjszakai izzadás, az alvászavar, a testi változások vagy a szexuális és húgyúti panaszok tartósan megterhelők lehetnek. Ehhez társulhatnak a középkorú élethelyzettel járó egyéb változások, például munkahelyi vagy családi terhek, párkapcsolati nehézségek vagy az élet új szakaszával kapcsolatos bizonytalanságok.

Szorongás, átmeneti feszültség vagy szorongásos zavar?

Az időnkénti aggodalom és feszültség az élet természetes része. Önmagában az sem jelent betegséget, ha valaki egy nehezebb időszakban nyugtalanabbnak érzi magát. Érdemes azonban segítséget kérni, ha a szorongás tartósan fennáll, nehezen kontrollálható, egyre erősebbé válik, rendszeresen megzavarja az alvást, vagy már a mindennapi életet, a munkát, a kapcsolatokat vagy a korábban megszokott tevékenységeket is befolyásolja. A visszatérő pánikszerű rosszullétek, a szorongás miatt kialakuló kerülő viselkedés, illetve az állandó félelem vagy aggodalom szintén olyan jelek lehetnek, amelyeknél érdemes szakemberrel beszélni.

Az alvás és a szorongás ördögi köre

A szorongás és az alvás szorosan összefügghet. Ha valaki este nehezen tudja leállítani a gondolatait, hosszú ideig ébren maradhat, a rossz alvás pedig másnap fokozhatja a feszültséget és csökkentheti a stresszel szembeni alkalmazkodóképességet. A menopauza körüli hőhullámok és éjszakai izzadások tovább nehezíthetik ezt a helyzetet. Így kialakulhat egy ismétlődő kör: szorongás → rosszabb alvás → nappali kimerültség → fokozott stressz → még több szorongás. Ezért a szorongás kezelésekor az alvás javítása és az éjszakai tünetek enyhítése is fontos lehet.

Mit tehetsz a belső feszültség enyhítéséért?

Enyhébb, átmeneti panaszoknál több egyszerű életmódbeli változtatás is támogathatja a lelki egyensúlyt. Nem szükséges mindent egyszerre megváltoztatni; gyakran jobb néhány olyan szokást kialakítani, amely hosszabb távon is fenntartható. Segíthet például:

  • a rendszeres testmozgás,
  • a megfelelő mennyiségű és rendszeres alvás,
  • a napközbeni természetes fény és aktivitás,
  • a pihenés tudatos beiktatása,
  • relaxációs gyakorlatok,
  • lassú, nyugodt légzés,
  • meditáció vagy más számodra kellemes relaxációs forma,
  • társas kapcsolatok és támogató emberi kapcsolatok fenntartása,
  • az alkohol és más, az alvást vagy a tüneteket rontható szerek mérséklése. Ezek nem helyettesítik a szorongás kezelését, ha a panaszok tartósak vagy jelentősek, de sok esetben fontos részét képezhetik a közérzet javításának.

CBT és pszichológiai segítség

A kognitív viselkedésterápia (CBT) olyan strukturált pszichológiai módszer, amely segíthet felismerni és megváltoztatni a szorongást fenntartó gondolkodási és viselkedési mintákat. A menopauza körüli időszakban a CBT a pszichés tünetek mellett bizonyos esetekben az alvás és a hőhullámok okozta panaszok kezelésében is hasznos lehet. Pszichológiai segítség akkor is indokolt lehet, ha nem egyértelmű, hogy pontosan mi okozza a szorongást. Nem szükséges megvárni, amíg a panaszok súlyossá válnak. A megfelelő szakember segíthet abban is, hogy elkülöníthetők legyenek a menopauzával összefüggő változások, a tartós stressz és az esetleges szorongásos zavar tünetei.

Segíthet -e a hormonkezelés?

A menopauza körüli hormonális változások és a szorongás között lehet kapcsolat, ezért felmerülhet a kérdés, hogy a hormonkezelés javíthatja-e ezeket a panaszokat. A válasz nem egyszerű igen vagy nem. A jelenlegi bizonyítékok alapján az ösztrogént tartalmazó menopauzális hormonterápia egyes nőknél javíthatja a szorongásos tüneteket, különösen a perimenopauza vagy a korai posztmenopauza időszakában, de a hatás nem mindenkinél egyforma, és a vizsgálatok eredményei sem teljesen következetesek. A hatást többek között a menopauza szakasza, a tünetek súlyossága, a dózis és az alkalmazás módja is befolyásolhatja. A hormonkezelést ezért nem érdemes önmagában „szorongás elleni kezelésként” felfogni. Ha a menopauzás tünetek több területen is jelentősek, az orvossal közösen mérlegelhető, hogy a hormonkezelés megfelelő választás-e, figyelembe véve az egyéni előnyöket, kockázatokat és egyéb kezelési lehetőségeket. Ha a szorongás önállóan is jelentős, tartós vagy az életvitelt zavaró probléma, annak külön pszichológiai vagy orvosi kezelése is szükségessé válhat. Mi a helyzet a gyógyszerekkel és a „természetes”

megoldásokkal?

A szorongás kezelésére többféle gyógyszeres és pszichológiai lehetőség létezik, de hogy ezek közül melyik megfelelő, azt a tünetek jellege, súlyossága, az egyéb betegségek és a már szedett gyógyszerek alapján érdemes meghatározni. A menopauza körüli szorongással vagy alacsony hangulattal kapcsolatban bizonyos esetekben antidepresszánsok is szóba jöhetnek, különösen akkor, ha a hormonkezelés nem megfelelő, nem kívánt vagy önmagában nem elegendő. A „természetes” vagy gyógynövényes készítményekkel viszont érdemes óvatosan bánni. Attól, hogy egy készítmény természetes eredetű, még nem feltétlenül hatékony vagy biztonságos, és egyes gyógynövények gyógyszerkölcsönhatásokat is okozhatnak. Az NHS szerint a menopauzás panaszokra forgalmazott gyógynövényes és komplementer készítmények esetében sokszor korlátozott a bizonyíték a hatásosságra és biztonságosságra.

Mikor érdemes szakmai segítséget kérni?

Érdemes orvossal vagy pszichológussal beszélni, ha:

  • a szorongás tartósan fennáll vagy fokozódik,
  • az aggodalom nehezen kontrollálható,
  • a tünetek rendszeresen megzavarják az alvást,
  • a szorongás miatt kerülni kezdesz bizonyos helyzeteket,
  • visszatérő pánikszerű rosszullétek jelentkeznek,
  • a tünetek zavarják a munkát, a kapcsolatokat vagy a mindennapi életet,
  • úgy érzed, hogy a saját eszközeiddel már nehéz megbirkózni velük. Az új vagy erős testi tüneteket – például mellkasi fájdalmat, jelentős légszomjat, ájulást vagy szokatlanul erős szívdobogást – nem szabad automatikusan szorongásnak tekinteni. Ezek kivizsgálást igényelhetnek. Ha pedig valaki önmagában vagy másban kárt tenne, illetve azonnali veszélyben van, az sürgős segítséget igényel.

Mit érdemes megjegyezni?

A szorongás és a belső feszültség valóban gyakoribbá válhat a menopauza körüli időszakban, de nem minden szorongás vezethető vissza egyszerűen a hormonokra. A hormonális változások mellett az alvás, a hőhullámok, a testi tünetek, a stressz és az élethelyzet is fontos szerepet játszhat. Az enyhébb panaszokat támogathatja a rendszeres mozgás, a megfelelő alvás, a pihenés és a stressz kezelése. Ha azonban a szorongás tartós, erős vagy a mindennapi életet is befolyásolja, érdemes szakmai segítséget kérni. A menopauza nem jelenti azt, hogy a folyamatos szorongást és belső feszültséget egyszerűen el kell fogadni az élet természetes részeként. A megfelelő segítséggel ezek a panaszok kezelhetők, és sok esetben jelentősen javítható az életminőség.

Allura Szerkesztőség Szakértői anyagaink nőgyógyászok és dietetikusok közreműködésével készülnek.